Emlékszem még a beiratkozás napjára az egyetemen.
Ahogy bementem az előadóba (amit a gimis termek után alig vártam, hogy lássak), egyből leültettek. Már várt rám az előre kikészített, címeres dokumentum, mellette egy tollal, az aláírásomra várva.
Körülnéztem, és láttam a felháborodás és beletörődés keverékét a többiek arcán. "Tök mindegy, úgyis alá kell írnom, ha egyetemre akarok járni. Fizetni meg nem fogok, ha már felvettek államira" - mondták ott páran.
A lehető leggyorsabban, enyhe undorral az arcukon, a szerződés végére lapoztak és aláírták, hogy tovább ne is kelljen erre gondolniuk.
Egy ideig én is azt hittem, hogy nem élhetek majd külföldön, vagy dolgozhatok egy külföldi cégnek anélkül, hogy szabályt ne szegnék. Aztán rájöttem, hogy ez nincs teljesen így.
More...
Mi is az a hallgatói szerződés?
Ha esetleg neked nem kellett aláírnod, itt egy kis összefoglaló: A hallgatói szerződést 2012-ben hozták be, és onnantól kezdve egy egyetemista sem kaphatott állami támogatást, ha nem írta alá.
Ez még nem minden: A szerződés azt is kiköti, hogy a diplomázásodat követő 20 éven belül köteles vagy Magyarországon ledolgozni annyi időt amennyit tanultál. (Vagyis nem teljesen. De erre majd visszatérek.)
Ha nem teszed, 3%-os kamattal kell visszafizetned a teljes tandíjat. Ez 20 év után egy jó kocsi ára, még ha bölcsész szakon végeztél is.
Ami valahogy mindig kimarad..
Akkoriban sokat olvastam erről, de most újra végigmentem a hallgatói szerződésről írt legnépszerűbb cikkeken.
Sokan előszeretettel használják a ködös "hazai munkaviszony" kifejezést, de még az egyik legnagyobb magyar oldalon is találtam egy cikket, ami konkrétan azt írta: "(..)Magyarországon kell dolgozniuk".
Érthető: így rosszabbul hangzik, többet lehet róla írni, tehát eladhatóbb. De a szerződés ennyire azért nem gáz.
Szó szerint ez van benne:
"2.b. A Hallgató kötelezettséget vállal arra, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa – a jelen szerződés szerinti képzésben – (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, fenntart vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytat, amely kötelezettség több részletben is teljesíthető"
Ne aggódj, ha nem emlékszel erre a részre. A legtöbben nem emlékszünk.
Mit jelent ez pontosan?
Csak azért is szabadon
Azt, hogy ha saját vállalkozást alapítasz, az épp annyira elfogadott, mint hogyha alkalmazottként dolgoznál egy cégnek.
És hogy mégis miért akarnál vállalkozó lenni huszonévesen, ha sosem álmodoztál a saját cégedről?
Mert csak így dolgozhatsz online, bárkinek a világon, anélkül, hogy külföldi munkaviszonyt kellene kezdened..
Mindegy, hogy kezdő szabadúszó, marketinges, blogger, vagy egy online vállalkozás alapítója vagy, az interneten keresett bevétel után te fizeted az adót.
Ezáltal, ha te csak egyszerű alkalmazottként szeretnél dolgozni egy online cégnek, az jár egy kis macerával, ugyanis a legtöbb ilyen cég nem közvetlenül alkalmaz téged, csak egy szerződést köt veled, mint alvállalkozó. Tulajdonképpen, akit a főnöködnek hívsz, az valójában az ügyfeled.
Ez a "macera" az, ami a mi helyzetünkben, akik aláírtuk a hallgatói szerződést, kifejezetten jól jön!
Van más megoldás?
A digitális nomádok (vagy bárki, aki nem így hívja magát, de az interneten dolgozik, helyhez kötöttség nélkül) általában 3 utat szoktak választani:
- Külföldön alapítanak vállalkozást és abban az országban fizetnek adót
- Magyarországnak adóznak, magyar magánvállalkozóként
- Nem adóznak.
Azt, hogy neked melyik megoldás éri meg a legjobban, csak te tudhatod. Nekem a második opció volt a nyerő és már másfél éve vagyok magánvállalkozó Magyarországon.
És itt a lényeg: az, hogy a vállalkozásod Magyarországon van, éppen elég - neked nem kell itt lenned. Az egyetlen dolog, ami a szerződés szempontjából számít, az a rendszeres adófizetés. Amíg fizeted az adót az országnak, senkit nem érdekel, hogy honnan teszed 🙂
Mégis hogy csináljam?
Persze talán ijesztően komolynak hangzik azt mondani, hogy vállalkozó vagy, de valójában ez csak a dolgok hivatalossá tétele miatt számít.
Szerencsére még Magyarországon is is akár egy nap alatt lehet bárkiből magánvállalkozó.
A legkedvezőbb adózási forma, amit választhatsz, a KATA. Egy könyvelő segítségével hamar el tudsz mindent intézni, és onnantól nincs más dolgod, mint hogy havonta egyszer befizeted az adó összegét a netbankodon keresztül, illetve egy másik, éves díjat. Ez megy akár Baliról is, ha éppen ott vagy.
A jelenlegi törvény szerint, amíg az éves bevételed nem éri el a 12 millió forintot, addig nem is kell aggódnod a további lépéseken.
További információt a KATA adózási formáról itt olvashatsz.
Ha pedig egyszer mégiscsak szeretnél saját online (vagy esetleg offline) vállalkozásba kezdeni itthon, külön jól jön, hogy máris magánvállalkozó vagy.
Még egy lépés...
Ha semmiképp nem szeretnéd, hogy mégis maradjanak ledolgozandó éveid a hallgatói szerződés miatt, van még egy dolgod, ami talán nem mindenkinek egyértelmű.
Ahhoz, hogy bekerülj az Oktatási Hivatal nyilvántartásába, igazolnod kell, hogy Magyarországon vagy vállalkozó. Ez azonban semmi mást nem jelent, mint egy kis papírmunkát, amihez amúgy is hozzászoktunk már az egyetemi évek alatt.. 🙂
A NAV-tól le kell kérned egy illetőségigazolást, amit az Oktatási Hivatalnak kell beküldened.
Azért, hogy minden félreértést elkerüljek, bemásolom a teljes emailt, amit az Oktatási Hivatal küldött nekem ezzel kapcsolatban:
Az email (kattints a megnyitáshoz)
Neked megéri?
Amikor én meghallottam, hogy egyszerre járhatom a világot, dolgozhatok egy laptopról, és még a tandíjamat sem kell majd visszafizetnem, szinte el sem hittem, annyira jól hangzott. Nem is volt kérdés, melyik utat választom.
Te mit gondolsz erről? Számodra is csak még vonzóbbá vált a digitális nomád életmód, vagy a papírmunka és a saját magad után adózás túl sok nyűggel jár ahhoz, hogy belevágj?