Még a mosást be kell raknom. Most jut eszembe, szomjas vagyok. Csak még egyszer felnézek Facebookra. Hány ember is lakik Alaszkában? Erre még gyorsan rákeresek....
Ismerős érzés? Velem folyton előfordul.
Ha nem munkahelyen végzed a munkádat, ahol mindenki dolgozik körülötted és a főnököd bármikor számon kérhet, még nehezebb a dolgod.
Talán ez a legnagyobb kihívás, amire számíthatsz, ha te is online szeretnél dolgozni.
More...
Nyomás alatt
A legtöbben sokkal könnyebben rávesszük magunkat a munkára, ha nyomás alatt vagyunk.
Emlékszel még, milyen volt vizsgára tanulni vagy szakdolgozatot írni?
Jó eséllyel te is azok közé tartozol, akik addig halogatták a tanulást, amíg már majdnem túl késő volt. De a vizsga előtti éjszaka akár a Háború és Békét is el tudtad volna olvasni.
Eszembe jut erről az egyik kedvenc egyetemista viccem:
A gond csak az, hogy nem mindig dolgozhatsz nyomás alatt. Van, hogy egyáltalán nem kapsz határidőt egy feladatra.
Mi van akkor, ha a saját vállalkozásodat szeretnéd beindítani? Olyankor még a határidőket is te tűzöd ki magadnak. Vagy halasztod el...
A helyzet azért nem olyan rossz.
Összeszedtem a leggyakoribb hibákat, amik teljesen tönkreteszik a produktivitásodat, és azt, hogy mi rájuk a leghatékonyabb ellenszer.
1. Maximalista vagy
Bevallom, régebben azt hittem, maximalistának lenni jó dolog, és minél többen mondták rám, annál inkább az akartam lenni. Aztán rájöttem, hogy a kemény munka is a maximalizmus közel sem szinonimák.
Ez egy dologgal jár: stresszel. Olyan, hogy tökéletes, nem létezik. Ami valakinek jó, az másnak kevésbé, és sosincs olyan, hogy ne lehetnél még jobb.
Ha maximalista vagy, soha nem vagy elégedett a teljesítményeddel. Persze, azzal fejlődsz, ha mindig jobb és jobb próbálsz lenni, de ha csak az eredményre koncentrálsz, és nem a munkára, amit belefektetsz, soha nem fogod jónak érezni magad.
Mi köze ennek a produktivitáshoz?
Ha elvárod magadtól, hogy világelső legyél valamiben, de legbelül tudod, hogy nem vagy még azon a szinten, félsz látni a végeredményt. Ezért addig húzod-halasztod a feladatot (remélve, hogy a jövőbeli éned ügyesebben fogja azt megoldani, mint ahogy te most tennéd) amíg a körmödre nem ég a munka
Ellenszer: Ne legyél szigorú magaddal szemben. Persze, ezt mondani könnyebb, mint betartani. Senki nem születik zseninek, akármennyire is szeretjük ezt hinni. Ha te akarsz a legjobb lenni, ahhoz gyakorolnod kell, újra és újra, minden nap. Ha tudod, hogy nem vetted félvállról a munkát, az eredmény szinte nem is számít.
Gondolj arra, hogy a mai teljesítményed a legrosszabb - ennél a jövőben csak jobb lehetsz. De csak akkor leszel jobb legközelebb, ha tudsz tanulni a hibáidból.
2. Nem látod át, mi a feladatod
Az a bizonyos szakdolgozat.
Két dolog biztos: hogy nem úszod meg, ha le akarsz diplomázni, és hogy egy kisebb könyvet kell írnod néhány hónap alatt.
Emlékszem, csak bámultam az üres Word dokumentumot. Mégis hogy kezdjek neki? Hogyan kell szakdogát írni?
Egyszerűen túl nagy falat.
A munkád során is várnak rád olyan projektek, amiknek nem látod a végét.
Egyszerűen annyira megfoghatatlan az egész, hogy a szoba sarkait megszámolni is jobb szórakozásnak tűnik. És előre tudod, mi kell ahhoz, hogy végezz a számolással :)
Ellenszer: Írj listát arról, mit szeretnél aznap megcsinálni.
Ahelyett, hogy annyit írnál "Elkezdeni a szakdolgozatot" vagy "Nekilátni a prezentációnak", próbáld meg annyi apró részletre lebontani a feladatot, amennyit már te is nevetségesnek érzel. Például: 1. kitalálni a címet. 2. felírni az első fejezetcímet. 3. felírni a másodikat.
Mindegyik pont után rajzolj egy dobozkát, amit kipipálhatsz, ha megvagy vele.
Miért működik?
A rendszerezés segít, hogy jobban átlásd, mi a dolgod. Sokkal könnyebben nekilátsz pár perces, átlátható, könnyű feladatoknak, és a végén azon kapod magad, hogy egyszerre öt tételt is kipipálhatsz a listádon.
3. Nem tartasz szünetet
Ha kreatív munkát végzel, gyakran érezheted úgy, hogy egyszerűen nem működik az agyad. Bármennyire is próbálod, nem jönnek az ötletek.
Gyakori hiba, hogy ilyenkor továbbra is a gép előtt maradsz, hátha történik valami. Felállni nem akarsz, mert dolgoznod kell, és nem akarsz időt vesztegetni.
De ahogy telik az idő, annál jobban úgy érzed, nem indul be a kreativitásod. Nem jönnek az ötletek.
A stressz a kreativitás gyilkosa. Az ötleteléshez nyugalom kell és viszonylag jó hangulat, ami nem fog megjönni, ha idegeskedsz.
Ellenszer: Ha azért nem állsz fel a géptől, mert félsz, hogy még több időt veszíteni, épp az ellenkező hatást éred el, mint amit szeretnél. Egy csomó időd elmegy az idegeskedéssel. Persze, ha mást csinálsz, bűntudatod lehet ("nekem most éppen dolgoznom kéne") de az erőltetés sehová nem vezet.
Amíg a szünet nem hosszabb, mint a munkára fordított idő, semmi baj nincs vele.
A szüneted ne abból álljon, hogy ugyanúgy a gép előtt maradsz és beteszel egy sorozatot. Állj fel a géptől és menj el sétálni, futni vagy le a konditerembe!
Miért működik?
Egy óra sem kell hozzá, és teljesen feltöltődsz a mozgástól, a friss levegőtől, és közben eltereled a gondolataidat. A mozgás bizonyítottan jó hatással van a munkavégzésedre, és még az is lehet, hogy út közben látsz valami inspirálót!
4. Úgy érzed, még sok időd van
Ha egy feladatnak nincs közeli határideje (vagy ha egyáltalán nincs!) nehéz átérezni, mennyi időt reális rászánni. Vajon kész lennék vele pár óra alatt vagy napokat venne igénybe?
Korábban már írtam, mennyire máshogy dolgozunk nyomás alatt, de utólag sokszor rájövünk, mégiscsak korábban kellett volna nekilátni a feladatnak. Ha másért nem is, hát legalább a stressz elkerülése miatt.
A legtöbben szeretjük kitölteni a rendelkezésünkre álló időt. Ha hetekig dolgozhatunk egy feladaton, akkor tudat alatt is szét akarjuk osztani a munkát.
Ellenszer: Ha nyomás alatt hatékonyabbnak érzed magad, teremtsd meg azt magadnak!
Ebben segít a Pomodoro-technika. Állíts be egy időzítőt magadnak 25 percre, és kezdj el dolgozni, amint elindul az idő. Csak 25 perced van! Ezalatt semmi mást nem csinálhatsz. Utána tarts pár perc szünetet. Majd kezdd elölről. Annyira egyszerűen hangzik, hogy én teljes hülyeségnek tartottam, amikor először hallottam róla. Aztán kipróbáltam ;)
Miért működik?
25 perc a legjobb időtartam. Nem hangzik olyan rosszul, mint fél óra, mert továbbra is percekről beszélünk, és te is tudod, hogy 25 percet ki lehet bírni Facebook, telefon, mosdószünet és macskás videók nélkül. Ahhoz mégis elég hosszú, hogy bele tudj merülni valamibe. Az agyad tudja, hogy ki fogsz futni az időből, ezért megteremtesz magadnak egy kisebb nyomást - de a valóságban mégsem késtél le semmiről.
5. Rástresszelsz a feladatra
Tudom, ilyen szó nincs. De nekem tetszik.
Már az előbb is említettem, hogy a stresszelés nem segít kreatívnak lenni. Mégis, ez annyira gyakori probléma, hogy mindenképp fontosnak tartottam még egy bekezdést szánni ennek.
Ha az a feladatod, hogy írj, vagy ötletekkel állj elő egy prezentációhoz vagy új projekthez, gyakran beüthet az a bizonyos írói válság. Túljutni rajta az egyik legnehezebb feladat.
Ellenszer: Van egy módszer, amit pár hónapja fedeztem fel, és bár tudtam volna róla már akkor is, amikor a szakdolgozatomat írtam!
A varázslat neve: szabadírás.
Rengeteg változata létezik, nekem ez jött be leginkább. Nyiss meg egy új dokumentumot, vagy fogj egy teljesen üres papírt, ha kézzel gyorsabban írsz. Aztán kezdj el írni. Persze, most azt gondolod, "hát pont ez nem megy". Ha nem megy, kezdd azzal, hogy leírod, hogy nem megy. És eleged van. És semmi nem jut eszedbe. És ott mászik egy pók a falon.
A lényeg, hogy legalább 10 percig, anélkül, hogy megállnál, írj bármiről, ami eszedbe jut, még akkor is, ha nincs köze a feladatodhoz. Ne állj meg, ne javíts ki az elírásokat, ne keresgéld a speciális karaktereket a billentyűzeten. Úgy írj, hogy tudd, soha senki nem fogja megnézni, amit írtál - még neked sem kell! Amint végeztél, kitörölheted az egészet. Még írás közben sem kell a képernyőt nézned.
Miért működik?
Eleinte borzasztóan nehéz lesz, de ha hagyod magad, hogy azt írd, ami jön (még ha azt is írod, hogy "blablabla.." ) pár perc után egyre felszabadultabban fogod nyomkodni a billentyűket. Aztán azon kapod magad, hogy olyan ötleteid lesznek, amik pár perccel korábban, ha órákig bámultad volna a képernyőt, se jutottak volna eszedbe.
Pro tipp: kombináld a szabadírást a Pomodoro-technikával!
6. Túl sok a zavaró tényező
Biztos nem lep meg, ha azt mondom, nincs jó hatással a hatékonyságodra, ha percenként csipog a telefonod.
De nem a telefon az egyetlen, ami zavarhat a munkavégzésben.
Ha olyan környezetben dolgozol, ahol túl nagy a zaj, túl sok minden történik körülötted, túl hideg/meleg van, szintén nem segít.
Azt pedig mindannyian tudjuk, otthon mennyi minden mást is tudnánk csinálni munka helyett...
Ellenszer: Nem kell kikapcsolnod a telefonodat. Én sem szeretek lemaradni semmiről, de az mindenképp segít, ha lenémítom és a laptopom mögé teszem, így csak akkor látom az üzeneteket, ha én úgy döntök, hogy megnézem.
Ha akaratlanul is folyton a Facebook-ot nyitod meg más helyett, legalább a kezdőlapot tiltsd le. Én egy Chrome bővítményt használok erre, ami mindent megtart, kivéve a végtelen hosszú News Feed-et, és helyette inspiráló idézeteket mutat. De olyan is van, ami egyáltalán nem engedi, hogy megnyisd az alkalmazást.
Otthonról dolgozni már csak azért is nehéz, mert tudod, hogy sok a munka a ház körül, és lehet, hogy akikkel laksz, elvárnák, hogy inkább azt csináld. Attól, hogy otthon vagy, te még ugyanúgy dolgozol. Ha másképp nem megy, tűzd ki, napi hány órát nem fogsz tudni a munkádon kívül mással foglalkozni.
Ha pedig végképp nem megy otthonról, és egy nagyobb városban laksz, keress egy co-working irodát, ahol csendben, nyugodtan, félig-meddig irodai környezetben tudsz dolgozni, egy csomó hozzád hasonló ember között.
Miért működik?
Szinte lehetetlen úgy belemerülnöd a munkába, ha valaki vagy valami folyton félbeszakít.
Neked mi a legnehezebb?
Próbáltál már otthonról dolgozni? Te mivel szenvedsz a legtöbbet?
Oszd meg velünk kommentben, neked mi szokott leginkább beválni, amikor úgy érzed, nem megy a munka.
Ha kérdésed, vagy ötleted van, miről olvasnál még szívesen, várom a javaslataidat!